A CBD szerepe az emésztőrendszer helyreállításában
Az étkezés és a lelkiállapot hatása
Sajnálatos tény, hogy egyre szaporodnak az úgynevezett funkcionális, azaz szervi betegség hiányában kialakuló kórképek. Jellemző példa erre az IBS, vagyis irritábilis bél szindróma, amely ugyan szervi eltéréssel nem jár, mégis kínzó emésztőrendszeri tüneteket okoz. Szinte minden bélrendszeri betegség tüneteit és súlyosságát befolyásolja a lelkiállapotunk, gondoljunk akár a refluxbetegségre, akár a gyulladásos bélbetegségekre (IBD). Mindez arra utal, hogy életmódunk és az emésztőrendszerünk működése szoros kapcsolatban állnak egymással.
Hogyan kapcsolódik össze ez a két, egymástól látszólag távol álló dolog? Milyen összefüggés van a mindennapok jó és rossz történései, kihívásai és az élethez szükséges tápanyagok feldolgozásáért felelős szervrendszer működése között? Ennek megértése nem pusztán élettani érdekesség, hanem egy olyan tudásanyag, amely lehetővé teheti, hogy akár orvosi kezelés nélkül segítsünk életünket megkeserítő panaszainkon.
Az emésztőrendszeri triász
Minden, amit megeszünk vagy megiszunk, a külvilágból származik, majd a bélrendszeren áthaladva kerül be a szervezetbe. Ezért az emésztőrendszer nem csak a tápanyagok szervezetbe juttatásáért és a salakanyagok eltávolításáért felelős, hanem folyamatos védelmet is kell biztosítania a környezet káros hatásaival szemben. Mindez mintegy 400 m2 területen zajlik (összehasonlításként: egy felnőtt ember bőrének felülete kb. 1,9 m2; a bélfelszín pedig ennek a 200-szorosa!), ezért aztán nem meglepő, hogy az emésztőrendszer kulcsszerepet játszik a külvilággal való kapcsolattartásban. Ennek a feladatnak három főszereplője van:
-Bél-idegrendszer: A belek falában található az emberi szervezet idegsejtekben második leggazdagabb hálózata (mintegy 500 millió idegsejt található meg ezen a területen), ezt csak a központi idegrendszer múlja felül a maga 86 billió (200-szoros) sejtszámával. Ezek az idegsejtek irányítják közvetlenül a bélmozgásokat (vagyis a motilitást).
-Bélbaktériumok: A bélnyálkahártya felszínét vékony nyákréteg borítja, ezen él a mintegy 1000-féle baktériumból álló bélflóra. A nyákréteg a bélmozgásokkal együtt „hullámzik”, ezért a bélmozgások erőssége nagymértékben befolyásolja azt is, hogy milyen baktériumok telepszenek meg rajta.
-Bél-immunrendszer: A bélfalban, az emésztőrendszer teljes hosszában megtalálható immunapparátus a szervezet nyirokszöveteinek 80%-át teszi ki! A bélflórával folyamatos kölcsönhatásban van, feladata alapvetően a szervezet sértetlenségének biztosítása a káros külső és belső hatásokkal szemben. Működését ideg- és hormonhatások befolyásolják.
A bél-agy tengely
A bél és az agy között nem csak idegi kapcsolat van, hanem folyamatos, kétirányú kommunikáció zajlik a stresszhormonok és az immunrendszer közvetítésével, melynek meghatározott útvonala van:
-Idegi: a vegetatív idegrendszer régóta ismert pályáin kívül az utóbbi időben mutattak ki közvetlen kapcsolatot (úgynevezett „superhighway”-k vagy „gyorspályák”) az agy és a periféria (emésztő-, keringési-, izomrendszer) között. Ezek a gyors reakciók létrejöttében játszhatnak szerepet. Az idegrendszer hírvivő anyagai, a neurotranszmitterek ugyanakkor befolyásolják az immunapparátust is.
-Hormonális: a hipotalamusz-agyalapi rendszer által termelt stresszhormonok közvetlenül modulálják a bél-immunrendszer működését, illetve a motilitáson keresztül befolyásolják a bélflóra összetételét, így ismét az immunrendszert.
-Immunológiai: a bél-immunrendszer, melynek meghatározó tényezője a bélflóra, az általa termelt speciális fehérjék, a citokinek révén kommunikál az idegrendszerrel.
Mi történik tehát? Az idegrendszer és az emésztőrendszer között olyan folyamatos, kétirányú együttműködés zajlik, amely a környezeti hatások függvényében meghatározza nem csak az emésztés folyamatát, hanem befolyásolja az immun-reakciókat és az idegrendszer működését is.
Egyes kannabinoidok hatása az emésztő rendszerre
Korábbi cikkünkben már részleteztük az endokannabinoid rendszer fontosságát és széles körű jelenlétét szervezetünkben, de most térjünk ki egy kicsit jobban az emésztő rendszerünkre.
A belekben és a hasnyálmirigyünkben a CB2 kannabinoid receptorok találhatók meg, utóbbiban jelen vannak a CB1 receptorok is. A CBD ugyan ezekkel a receptorokkal kis affinitással tud együttműködni, de egy megfelelő teljes spektrumú olajban több olyan hatóanyag együttese (társas hatás) is szerepelhet ami már direkt módon kapcsolódik ezen receptorokhoz molekuláris szinten.
Ha teljes spektrumú olajról beszélünk, mindig szükségesnek tartjuk a hatóanyagokat tartalmazó részletes lista kikérését a gyártótól! Amennyiben nem tudnak eleget tenni ennek a kérésnek, javasolt más terméket keresni!
CBD
Egy colitis patkány modelljében (kémiailag indukált nyálkahártya-gyulladás révén) a vastagbélszövetek az endokannabinoid komponensek fokozott expresszióját mutatják, beleértve a CB1 és CB2 receptorokat, jelezve az endokannabinoid rendszer lehetséges szerepét a gyomor-bélrendszeri gyulladásban.
Továbbá a vizsgálatok mutatták ki, hogy javult a gyomor-bélrendszeri gyulladás, ha a kannabinoidok szintjét megemelték, és az agonisták aktiválták a CB1 és CB2 receptorokat. A kenderből származó CBD modulálja a CB2 hatását. A CBD nemcsak közvetlenül szabályozhatja az endokannabinoid rendszert, de a kutatások azt mutatják, hogy megváltoztathatja az endogén endokannabinoid szinteket azáltal, hogy gátolja a zsírsav-amid-hidroláz (FAAH) - az enzim, amely lebontja a kulcsfontosságú endogén endokannabinoidot, az arachidonoil-etanol-amint vagyis az anandamidot (AEA).
A kannabinoidok befolyásolhatják a bél motilitását, a gyomor ürülését, a tranzit idejét és a perisztaltikát. A kenderből származó CBD-t az állati modellekben a hipermotilitás állapotának ellazítására használták, emellett émelygésgátló hatást fejtettek ki, mivel hat az 5-HT 1A receptorokra.
Más tanulmányok szerint a CBD hasznos a gyomor-bél gyulladás enyhítésében és a bélgát védelmében az enterocitákban a G-proteinhez kapcsolt 55 receptorral (GPR55) való kölcsönhatás révén. Egy tanulmányban, amely a CBD hatását vizsgálta fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő emberek bélbiopsziáira és az LPS-indukálta bélgyulladással rendelkező egerek bélszakaszaiból a CBD ellensúlyozta a reaktív bélben fellépő gliózist az asztrogliális jelátviteli neurotrophin S100B csökkentésével, amely csökkenti a hízósejteket és a makrofágokat a bélben. A CBD-kezelés szintén csökkentette a TNF-α expressziót. Ezeket az eredményeket mind állati, mind humán sejtmodellekben megtaláltuk.
Crohn-kórban és fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő emberi alanyok megváltozott endokannabinoid aktivitást mutattak. A gyulladásos sejtek beszűrődése után a vastagbél hámja fokozott CB2 reaktivitást mutat. Ezen receptorok aktiválása megakadályozza a nyálkahártya kriptok és az epiteliális bélés károsodását.
A kannabiszt már a múltban is alkalmazták a gyomor-bélrendszeri gyulladásokhoz, ám ennek hatékonyságát megerősítő, megfelelő kutatások továbbra is kis számban akadnak. A kisméretű preklinikai humán vizsgálatok azonban ígéretesek és megnyitják az utat a kibővített kutatások számára. Egyes kutatók azt is javasolták, hogy a CBD-t vizsgálják meg az irritábilis bélbetegségek kezelésére szolgáló új gyógyszercsoport jelöltjeként.
A gyomor-bélrendszeri megbetegedések, például az IBD előfordulása magas és nehezen kezelhető. A kannabidiol, a kender legfontosabb terápiás alkotóeleme, helyet szerezhet a többi növényi anyag között, amelyet ezekkel a fájdalmas és gyakran gyengítő körülményekkel kapcsolatos tünetek kezelésére használnak.
A kutatásról szóló teljes cikk angol nyelven ide kattintva tekinthető meg.
A kutatásban említett másik tanulmány részletes leírása itt olvasható angol nyelven.
CBC
Egy a vastagbélgyulladás hatásaival foglalkozó tanulmány a kannabikromén (CBC) aktivált makrofágokra gyakorolt hatásaira összpontosított, mivel ezek fontos szerepet játszanak a gyulladásos bélbetegség (IBD) és a colitis kialakulásában. A makrofágok megcélzásával a CBC képes volt enyhíteni a vastagbélgyulladást kísérleti colitis modellekben. Ezen túlmenően a CBC azon képessége, hogy szabályozza a makrofágok rendellenes reakcióit, áttörés lehet az IBD kezelésében. A CBC gátolhatja a gasztrointesztinális tranzitot is a bélgyulladás kísérleti modelljeiben.
A vastagbélgyulladás (colitis) krónikus emésztőrendszeri betegség, mely általában a vastagbél belső felületének gyulladásából fakad. A vastagbélgyulladásnak több oka és formája lehet, de az általános gyulladás a betegség egyik jellegzetessége.
A kannabikromén (CBC) egy fitokannabinoid, mely bizonyos gyulladásgátló képességeket mutat, amelyek elősegíthetik a kolitisz kezelését és megelőzését. A CBC kulcsfontosságú képessége, miszerint befolyásolja a gyulladásgátló folyamatot, azon képességében rejlik, hogy aktiválja a tranziens receptor potenciál ankirin 1 kationcsatornát (TRPA1), miközben gátolja az endokannabinoid inaktivációt.
Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a CBC közvetlenül csökkenti a peritoneális makrofágokban jelen lévő nitrogén-monoxidot, és az in vivo CBC kezelések pozitív hatást mutattak a kísérleti kolitisz terápiás kezelésében. A nitrogén-monoxid termelés csökkentésével a CBC potenciálisan korlátozhatja a bélszövetek pusztulását, amelyet bizonyos autoimmun betegségekben a nitrogén-monoxid jelenléte okoz. A CBC azon képessége, hogy hatékonyan gyógyítja a rágcsáló colitist in vivo, a megmutatja potenciálját az IBD kezelésében.
A teljes tanulmány angol nyelven ide kattintva megtekinthető.
CBG
A Biochemical Pharmacology folyóiratban megjelent 2013. évi jelentés szerint a CBG segíthet enyhíteni a gyulladásos bélbetegségben vagy IBD-ben szenvedőknek. A tanulmányt megelőzően mind tudományos, mind anekdotikus bizonyítékok jelezték, hogy a CBG potenciális terápiás értékkel bírhat az IBD kezelésében.
A cikk kutatói, Borelli és munkatársai, egerekben colitist indukáltak, hogy emberben IBD-t modellezzenek. A gyulladás szintjét specifikus gyulladásos markerekkel, szövettani elemzéssel és immunhisztokémiai elemzéssel értékelték. Megvitatták továbbá a CBG potenciálját a nitrogén-monoxid-termelés és az oxidatív stressz leküzdésében.
Az eredmények azt mutatták, hogy a CBG számos módon segíthet az IBD-ben. Először a gyulladásos markerek azt mutatták, hogy a CBG pozitív hatással van a kolitisznek kitett egerekre. Másodszor, CBG, ha párosul a CB2 antagonista receptorral, úgy tűnik, hogy csökkenti a nitrogén-oxid termelést, és enyhít néhány oxidatív stressz választ, például egy iNOS fehérje expresszióját. Harmadszor, a bél hámfalában a CBG látszólag csökkentette a potenciálisan káros makrofágok reaktív oxigénfajtáinak (ROS) számát.
Összefoglalva: a cannabigerol úgy tűnik, hogy csökkenti a vastagbél hámsejtjeiben a ROS-számot, miközben csökkenti a peritoneális makrofágok nitrittermelését is. Ilyen módon úgy tűnik, hogy a CBG kétirányú megközelítést alkalmaz, hogy jótékony hatással legyen az egerekben bemutatott kísérleti vastagbélgyulladásra. A tanulmány és az adatok ezen helyiségeiben Borrelli arra a következtetésre jutott, hogy a CBG „fontolóra vehető az IBD-s betegek klinikai kísérleteiben”.
A tanulmány eredeti nyelven itt olvasható.
Gyógyszerek emésztőrendszeri hatása - THC emésztőrendszeri hatása
Az NSAID-k (nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, mint például az Ibuprofren) az egyik legszélesebb körben használt fájdalomcsillapító szerek a világon. Azonban ezek a termékek komoly mellékhatásokkal járhatnak, például szívinfarktust, szélütést és belső vérzést okozhatnak. Egy 2001-es elemzés szerint csak az Amerikai Egyesült Államokban “a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) által kiváltott gasztrointesztinális komplikációk több, mint 100.000 kórházi esetet és a becslések szerint 16.500 halálesetet okoztak évente.”
Vajon ezeket a káros emésztőszervi hatásokat ellensúlyozni tudná a kannabisz?
A Nyugat Virginia Egyetem kutatói megvizsgálták a THC alkalmazásának hatását NSAID okozta gyomor gyulladás állati modelljeiben. A kutatók azt jelentették, hogy az alacsony dózisú THC gyomorvédő hatást biztosított, jelentősen enyhítve a gyomorvérzéseket és sérüléseket.
Következtetéseik szerint, “A jelen tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a delta-9-tetrahydrocannabinol gasztroprotektív hatással is rendelkezik NSAID használó betegeknél. Mivel a jelenlegi antacid kezeléshez társulhatnak olyan nemkívánatos hatások, mint például a csökkentett csontsűrűség, a fokozott a bakteriális fertőzés és a vitaminhiány, más megközelítésekre van szükség, hogy megakadályozzuk az NSAID-indukált gyomorfekélyt. Amellett, hogy gyomorvédő hatásuk van, a kannabinoidoknak egyéb jótékony hatásaik is vannak, beleértve a fájdalom csökkentését. Így a kannabinoidoknak megvan az a hozzáadott előnye, hogy csökkentik a fájdalomcsillapító NSAID gyógyszerek hatásos dózisát, valamint csökkentik az NSAID-indukált gyomorfekély előfordulását.”
Ezen kutatáshoz fűződő eredményeket az alábbi linkeken lehet megtekinteni angol nyelven:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23769745
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4053165/
Végeredményben
A fentebb leírt példákból okulva konklúzióként nyugodt szívvel levonható, hogy egy megbízható teljes spektrumú CBD olaj használata abszolút helyénvaló emésztőrendszeri problémák kezeléséhez. Fontos megjegyezni, hogy a kezelés önmagában az olajjal nem elég, szem előtt kell tartani a helyes táplálkozást, a folyamatos testmozgást és fokozottan ügyelni kell a stresszre, de ezek mellé megfelelő kiegészítés már a CBD akár kúra, akár életvitelszerű használatban.
Amennyiben ezen cikk elolvasása után nem lenne letisztázott az endokannabinoid rendszer működése vagy fontossága vagy nem biztos benne miért fontos a teljes spektrumú kivonat használata olvassa el a Mi a CBD című cikkünket, ami külön kitér ennek a rendszernek a működésére, az olajok fajtáira, hatóanyagaira és azok társas hatásaira.
