Hiánypótló összegzés a 2020-as év kendert övező eseményeiről
Az események mozgatórugói:
Az európai országok szinte mindegyikében folyamatosak a petíciók és szervezkedések a kannabisz valamilyen célú legalizálásának ügyében. Erre számtalan a példa, felsorolni sem lehet. Ezek ugyan enyhe nyomást gyakorolnak az egyes országok hivatalos szerveire és döntéshozóira, viszont ez a nyomás állandó.
Nem árulunk el nagy titkot, ha kimondjuk: a gyógyszeriparnak komoly érdeke, hogy a CBD alapú termékeket és az orvosi célú kannabisz-felhasználást hátráltassa.
Azonban a kenderre épülő iparnak ez egy kis - bár manapság nagyon felkapott - szeglete. Az ipari kender felhasználásának számos területe van, mivel a növény minden része hasznosítható a szárától a levelein át a magjáig. A kender rostját a papír-, textil-, bútor- és biopolimeripar egyaránt felhasználja. Belső fás részét, a pozdorját az építőipar szigetelőanyagként, az agrárium állati alomként hasznosítja. De azokon a területeken, ahol nincs a feldolgozásra épülő könnyűipar, ott is van lehetőség a nagy zöldtömeg hasznosítására. Egy francia energiaipari vállalat 18,8M eurót ruházott be a kenderből előállított biogáz kiaknázására. Továbbá a kendermag rendkívül fehérjedús, esszenciális zsírsavakban gazdag, természetes tápanyagforrás, így az élelmiszeriparban is fontos alapanyag.
Ezekre a gazdasági szempontokra ráerősít, hogy a felsorolt ágazatok kender-felhasználása az Európai Unió által közzétett, úgynevezett zöld megállapodás célrendszerének mind a nyolc célkitűzését egyidejűleg segíti. A kender ugyanis javítja a talaj minőségét, vízháztartását, és jelentős klímavédelmi hatása van. Az ipari kender négy hónapos termesztési ideje alatt kb. 12,8 tonna széndioxidot köt meg hektáronként, míg egy hektár átlagos európai lombos erdő nagyjából 3-4 tonnát képes egy év alatt megkötni. Ezen kívül a kenderrost alapú biopolimerek és kompozitok előállítása komoly segítséget nyújthat a társadalom által előállított műanyagszemét mennyiségének csökkentésében.
Mindezen tények mellett az európai döntéshozók nem mehetnek el semmilyen "ellenlobbi" hatására, illetve az egyes országok növekvő számú gazdasági szereplői már helyenként tudták érvényesíteni akaratukat a gyógyszeriparral szemben. Jó példa erre Olaszország, ahol 2020 októberének végén a kormány a CBD-t gyógyszerré nyilvánította, és ezzel együtt kitiltotta a vegyületet az élelmiszer- (étrend-kiegészítő) piacról. Ez az Angol GW Pharmaceuticals kannabisz/gyógyszeripari cégóriásnak volt köszönhető, mivel az első EMA (Európai Gyógyszerügynökség) által engedélyezett CBD alapú, Epiodex nevezetű gyógyszerük zöld utat kapott és az olasz kormánnyal meg is egyeztek a forgalomba hozatalról. A rendelet nyilvánvaló konfliktushoz vezetett, mivel a Mezőgazdasági Minisztérium nemrégiben kiadott különálló rendelete a kendervirágokat „kivonatolási célokra” mezőgazdasági termékként, és nem gyógyszerként sorolta be. A döntés kisvállalkozók és termelő családok ezreit hozta volna nehéz helyzetbe a pandémia idején, így a hatálybalépését megelőző napon az olasz Egészségügyi Minisztérium visszalépett döntésétől, és rendeletet adott ki a vitatott változás felfüggesztéséről.
Az említett cégóriás hamarosan hihetetlen előnyre tehet szert a szigetországban, ugyanis a brit Élelmiszerszabvány-ügyi Hivatal (FSA) kitűzött egy határidőt – 2021. március 31. napját – ameddig minden CBD-t tartalmazó termékre be kell nyújtani egy validált „új élelmiszer” kérelmet (NFA), és minden olyan terméket eltávolítanak a polcokról, amely nem felel meg a rendszernek. A tanúsítványnak komoly költségei vannak, és akár két év is lehet az elbírálási ideje. Ahhoz képest, hogy a határidő vészesen közeleg, és Nagy-Britanniában az egyik legszélesebb a termékpaletta a CBD-t tartalmazó készítmények sorában, egyelőre csak a cégóriás termékeire vonatkozó kérelmeket fogadták el.
Az EU nem hagyhatja figyelmen kívül az amerikai eseményeket sem. A 2020. évi őszi választásokkal újabb öt állam lépett a kannabisz legalizációjának útjára, így az Egyesült Államokban már 34 állam hagyta jóvá az orvosi kannabisz fogyasztását, amelyek közül 16 rekreációs célokra is legalizálta. Ez azt jelenti, hogy Amerika lakosságának kétharmada legális kannabisz-programmal rendelkező államban él.
A legnagyobb motiváló erő - a mielőbbi változtatások bevezetésére - azonban Svájc lehet. Svájc ugyanis hamar megelőzheti a legalizációs folyamatban Hollandiát, miután tavaly a parlament elfogadott egy javaslatot a kábítószertörvény módosítására, mely 2021 második felében léphet életbe. Az új rendelkezések meg fogják engedni a kannabisz exportját, és a háziorvosoknak lehetővé teszi az orvosi kannabisz közvetlen felírását. Nem sokkal a döntés után októberben, tudományos vizsgálati célzattal, a svájci nagyvárosokban engedték a kannabisz terjesztését ellenőrzött körülmények között.
De nem a legalizációs verseny miatt fontos Svájc. A svájci termékek szabadon áramolhatnak az EU térségében, és teszik is azt. Azonban Svájc nem tagja az Uniónak, így semmilyen Brüsszel által hozott kannabis-szabályozás nem köti, csak a saját törvényei. Így a kender alapú termékek előállítására vonatkozó törvények sem érvényesek az országra.
Az EU-ban csak fémzárolt vetőmagból szabad ipari kendert termeszteni, és a növények THC tartalma 0.2% alatt kell, hogy legyen. Ezzel szemben a svájci termelőknek nem kötelező az EU-ban engedélyezett fajtákat használniuk, és a THC határértéke is 1%. Ebből következik, hogy a gyártók sokkal nagyobb hatóanyag-tartalmú alapanyagot tudnak előállítani, amit az EU-s határértékre hígítva, mennyiségét tekintve többszörösét jelenti ugyanakkora területen termesztett EU fémzárolt ipari kenderből előállított olajnak. Ha ez nem volna elég hátrány, Svájcban magra sincs szükség, ugyanis engedélyezett a kender klónozással való szaporítása, amivel akár egy hónappal csökkenthető a termelési idő.
Ezek talán a legfontosabb tények és történések, amik okán végre előrelépés született.
Az EU és az ENSZ úttörő döntéseket hozott 2020 végén
De nem minden arany, ami fénylik...
Októberben az Európai Parlament megszavazta az ipari kender engedélyezett THC-szintjének 0.2%-ról 0.3%-ra történő emelését, amit nagy örvendezéssel fogadott a publikum, hiszen a legtöbb országban a késztermékek megengedett THC szintjét az ipari kender szabályozása alapján határozzák meg. A teljes spektrumú, organikus kivonatok körében ez azt jelenti, hogy ha több THC lehet benne, akkor arányaiban a többi hatóanyag is nagyobb mennyiségben fordul majd elő.
Kattints ide, ha nem tudod mi az a teljes spektrumú CBD!
Az Európai Ipari Kenderszövetség (EIHA) által régóta szorgalmazott javaslatot beépítették a Parlament által elfogadott közös agrárpolitika (KAP) reformjába is.
Mit is jelent ez?
Bár számtalan bejegyzett kenderfajta létezik már, különböző hatóanyag-tartalommal, ezek nagy többsége beltéri - szinte laboratóriumi - termesztésre lett nemesítve. Ez azt jelenti, hogy a növény ellenálló képessége a széllel, kártevőkkel, szélsőséges csapadékmennyiséggel szemben szinte nulla. A CBD olaj gyártásához viszont nagy mennyiségű virágzatra van szükség, amit csak kültéri gazdálkodással lehet megtermelni (néhány nagyvállalat infrastruktúráját leszámítva). Ehhez bizony új fajták nemesítésére van szükség. Ahhoz, hogy egy fajta bejegyzésre kerüljön, és fémzárolt vetőmagként forgalmazható legyen, három generáción átívelő ellenőrzési folyamaton kell átesnie. Mivel a növények kannabinoid-tartalma lesz a lényeg, és azok ideális mennyiségének és arányának eléréséhez fontos, hogy az év melyik szakában van a növény elvetve és learatva, továbbá minden lehetőség, amivel a növekedés gyorsítható, az ellenállóképesség rovására mehet, a három generáció három évet jelent. A harmadik év végén betakarított vetőmag lesz értékesíthető, az abból származó termést a negyedik évben fogják learatni és feldolgozni. Így nagyjából öt év a reális idő, mire 0.3% THC tartalmú termékeket tarthatunk a kezünkben. Ez természetesen nem vonatkozik a gyárakban előállított izolátumokra. Ja, és Svájcra...
Novemberben az Európai Bíróság is lépést tett az ügy érdekében. A CBD termékek forgalmazását illetően a Bíróság úgy ítélte meg, hogy “a szóban forgó CBD nem tekinthető ‘narkotikumnak'”.
A Bíróság a következőket állapította meg:
- A virágkivonat nem tekinthető kábítószernek az ENSZ 1961. évi kábítószerekről szóló egységes egyezménye alapján.
- Egy tagállam nem tilthatja meg egy másik tagállamban legálisan előállított CBD tartalmú termék forgalmazását, ha azt a kannabisz sativa növényből kivonják, beleértve a virágokat is.
- Franciaországnak tudományos bizonyítékot kell szolgáltatnia a CBD veszélyeiről, ha úgy dönt, hogy fenntartja a CBD tartalmú termékek forgalmazásának jelenlegi tilalmát.
Ezek üdvözítő hírek, csakhogy:
- A szóban forgó egyezmény nem egy egységes rendelkezés. A különböző országok ezen egyezmény alapján alakították saját kábítószertörvényüket, ami lássuk be, az 1961-es megalkotásával kissé elavult lehet. Magyarországon az ipari kender virágzatának előállításához, tárolásához, szállításához, feldolgozásához, értékesítéséhez és vásárlásához is engedély szükséges. A virágzat bármilyen kivonata pedig "K2" besorolású "drog"-nak számít.
- Számos tagállamban ezáltal a forgalmazás tejesen legális bárki részére attól még, hogy az előállítás nem engedélyezett. Így hazai gyártóknak külföldi partnerre van szükségük a gyártás valamely lépéséhez, ezért a CBD termékek árai nem fognak csökkenni egy darabig, annak ellenére, hogy az ipari kender felvásárlási ára a harmadára esett az elmúlt években.
- Franciaország rendelkezik az egyik legszigorúbb kábítószertörvénnyel, de a 2020-as változtatások folyamán, idén januárban nemzeti konzultációt indítottak a kannabisz legalizálásának kérdésében.
December első napjaiban az ENSZ megszavazta az orvosi használatra szánt kannabisz eltávolítását a 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény IV. jegyzékéből, a világ legveszélyesebb kábítószereinek – mint például a heroin – kategóriájából. Ez egy fontos, időszerű döntés, amely felszabadíthatja az utat a kannabisz kutatása és az orvosi felhasználása előtt. Azonban nem készteti az egyes országokat, hogy szabályaikkal reagáljanak a piac igényeire.
A hír bejelentését követően szinte azonnal reagált az Európai Bizottság, és megváltoztatta előzetes véleményét (még egy 2020-as év eleji kijelentést) a CBD-ről és kimondta, hogy ez a vegyület nem kábítószer.
A kannabidiol élelmiszernek minősíthető, feltéve, hogy a 178/2002 EK rendelet (az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról) 2. cikkének egyéb feltételei is teljesülnek. Ez egy remek felismerés, leírták a már mindenki számára nyilvánvalót. Ahhoz, hogy jelentős előrelépés történjen a különböző kenderfajták - azaz ipari- és magas THC tartalmú kender - különböző feldolgozási lehetőségeinek szabályozására lenne szükség, és azok európai szinten történő egységessé tételére.
És mi a helyzet Magyarországgal?
Hazánk pár száz évvel ezelőtt kendernagyhatalom volt. Közel 400.000 hektáron termesztettünk kendert, többet mint most egész Európában. 2010-re ez kb. 25 hektárra csökkent, és a feldolgozó iparág technológiai szintje sem fejlődött sokat az elmúlt száz évben.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) nagy lehetőséget lát a kenderiparágnak a felvirágoztatására a Kárpát-medencében, ezért új fejlesztési irányként jelölte ezt ki a 2021-2027 közötti időszakra.
A tervezési, előkészületi munkálatok 2016-ban indultak el, és 5 év után már három kenderipari beruházás meg is valósulhat a magyar-szlovák határtérségben egy uniós projekt segítségével. A kitűzött cél, hogy 2030-ra 150.000 hektáron történjen kendertermesztés, és a jól tervezett és működő ipar jórészt Magyarországon dolgozza fel a termékeket.
Azonban úgy látszik, Magyarország egyelőre csak a könnyűiparban érdekelt, mivel kábítószertörvényünk egy kalap alá veszi az árokszéli vadkenderből és a bejegyzett ipari kenderből készült kivonatok előállítását a magas THC tartalmú marihuánából kinyert hasis olaj készítésével. Továbbá ellenezte az Európai Bíróság döntését, és egyedüli európai országként nemmel szavazott az ENSZ döntéshozatalában.
